A kongresszus témája:
„Trianon kihatása: A magyar nemzet összetartozása”
A kongresszus időpontja:
2019 november 29 – 30
A Magyar Társaság 2019 -es Tisztikar és Tervező Bizottság Tagjai:
Dr. Nádasné Gabriella – ügyvezető elnök
Dr. Nádas János – M.T. elnök, Árpád Akadémia elnök
Csibi Lóránd – konzultáns, média
Dömötörffy Éva – álló fogadás főrendezője
Dömötörffy Zsolt – az Irodalom és Művészest műsorvezetője
Erőssy Simon Ilona – a kiállítás rendezője
Fazekas Róbert – a kiállítás rendezője
Kiss Katalin – a gyerek program rendezője
Kézdiné Hajnal – konzultáns
Ludányi Nádas Panni – a kiállítás főrendezője
Mészárosné Mária – pénztáros
O’Reilly Krisztina – a kiállítás rendezője
Pellerné Ildikó – kiadványok ügyvezetője, Ladányi Pályázatok főrendezője
Pintérné dr. Pereszlényi Márta – a kongresszus és program rendezője és alelnök
Rátoni-Nagyné Vali – báli iroda vezetője
Simon Benedek Zsuzsanna – Erdély-i Találkozó főrendezője
Somogyi Lél – Árpád Akadémia Főtitkára
Varga Sándor – meghívók postázásának menedzsere
Kőrösi Csoma Sándor Program Ösztöndíjasai:
Jártó-Kocsis Emőke, Szabó Péter Bertalan, Patarica Edwin
A konferencia első napja: 2019 november 29, péntek
A kongresszust de. 10 órakor a magyar himnusz eléneklése után dr. Nádas János, a
Magyar Társaság elnöke nyitotta meg.
Az első előadó Somogyi Lél, kinek előadása a „Trianon, Hungary, and the Arrogance of
Empiers – perspective on the past, present and the future.” (Trianon, Magyarország és a
Birodalmak Arroganciája – perspektíva, múlt, jelen és jövő). Az előadó az Árpád Akadémia
titkára, a Krónika lap szerkesztője, valamint számos történelmi és kulturális cikk szerzője.
Az átfogó előadás, részleteket mutatott be a „Pace Treaty of Trianon” (Trianon-i
Békeszerződés) című könyvből. Felméréseket és kinyilatkoztatásokat is láthattak az
érdeklődők. Pontosította az arrogancia fogalmát a helyzetre vonatkoztatva, mely a tények
eltorzítását és az ország szétdarabolását jelentette a nagyhatalmak részéről. Figyelmen kívül
hagyva minden más tényezőt, az indíték igazából az Osztrák – Német – Magyar koalíció
megszüntetése volt. Az előadó a jövőre nézve az oktatás és a technológia fejlesztését tekinti a
legjárhatóbb útnak a nemzet rehabilitálásához.
Ezután egy szabad beszélgetés következett: „Mit jelent nekem Trianon”, valamint
„Mit jelentett a családomnak Trianon” – témával. A hozzászólók: Nádas Gabriella és Márkus
Imre a családjaik személyes viszontagságait mesélték el, a hányattatásaik során.
Ft. Mezei András, a Szent Imre és Szent Erzsébet templomok plébánosa a „Katolikus
Egyházmegyék átrendeződése Trianon után „témáról tartott átfogó tájékoztatót. Kezdetben
tizenkét egyházmegye jött létre, de ezek hatásköre egyre inkább leszűkült, holott az
oktatásban és az egészségügyi ellátásban mindvégig jelentős szerepet töltöttek be. Beszélt a
megfélemlítésekről, az emberek hit és nyelv miatti negatív megkülönböztetéséről, mélyen elítélve mindezt. A történelmi áttekintés végig kísérte az egyházmegyék és a papság sorsát
egészen napjainkig, kiemelve az elszakított országrészek helyzetét. Mindez a legjelentősebb
magyar templomok vetített képes bemutatásával fejeződött be.
Dömötörffy Éva a Magyar Társaság vezetőségi tagja a „Magyar ízek” ismertetője volt,
aki egy hagyományosan magyar ételről mesélt, a pogácsáról és kóstolót is rendezett az
egybegyűlteknek.
Szentesi Zöldi László, a Magyar Demokrata főmunkatársa, mint politikai újságíró,
délelőtti beszéde „A mai magyar társadalom Trianon – képe” címet viselte. Az előadó
rendkívüli hozzáértéssel elemezte a helyzetet és a múltból kiindulva, azt tárgyilagosan és
sokoldalúan megközelítve vezetett el a mai helyzetig. Kiemelte az anyaország és a határon
túli nemzetrészek egyre sokoldalúbb viszonyát, a magyar egység újra körvonalazódását.
Beszélt a szomszédos országokkal szembeni nemzetpolitikáról, az egyre javuló nemzetközi
viszonyokról Magyarország tekintetében. Ismertette az ellenzék internacionalista álláspontját,
a közemberek félelmeit, de azt is, hogy a többség az anyanemzethez tartozónak tartja és érzi a
külhoni magyarokat.
Következett a Művészeti kiállítások és a Könyvkiállítás ünnepélyes megnyitója. A
kiállítás a konferencia egész időtartama alatt látogatható volt. A kiállítók közt szerepelt:
Bogárdy Imre az akvarell festményeivel, Oroszné Uszkai Erzsébet Erdély-i szőtteseivel,
kézimunkáival, Leitgeib Tarkányi Edina az egyedi kézműves babáival, Ladányi Nádas Panni
a könyvkiállításával, Peller Ildikó Dr. Peller Zoltán festészeti hagyatékával, Révy Erzsébet
kézzel készített üdvözlőlapokból álló gyűjteményével, Nádas Gabriella korabeli
újságcikkekből és illusztrációkból összeállított történelmi vonatkozású montázsával. A
kiállítást megnyitotta Fazakas Róbert, mint a szervezőbizottság tagja.
Dömötörffy Zsolt, az Irodalmi és művészeti est műsorvezetője vetélkedőt szervezett
„Trivia kérdédések a magyar történelemből, földrajzból, a sport világából, irodalomból”
témával.
Prof. Dr. Puskás E. Judit az Ohio State University tanára és a Magyar Tudományos
Akadémia tiszteletbeli tagja értékes ismeretterjesztő előadást tartott „Dr. Szentgyörgyi Albert:
A C-vitamin története és jövője” címmel, kiemelve a legújabb eredményeket.
Német István a Mercyhurst University, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi
Egyetem végzettje „Erdélyi magyar menekültek a 80- as években Magyarországon” címmel
tartott előadást és erről a sajátos helyzetről értekezett. Elemezte azt a helyzetet melyben a
Szovjetunió érdekszférájába tartozó Magyarország és Románia közt alakult ki, minek
következtében magyar határőrök segítették a romániai magyarokat, hogy átlépjék az osztrák
határt és menekült státuszt kaphassanak.
Zöld Zsombor, Andrássy Fellow ösztöndíjas, Washington D.C.: „Magyar politika a
Balkán irányában” címszó alatt, átfogó képet nyújtott az Osztrák – Magyar Monarchia XIX.
századi politikájáról, melynek középpontjába leginkább a Balkán került. A történelmi
nyomvonalat követve próbálja megfejteni a trianoni események zajlását. Ebből kiindulva jut
el, addig a következtetésig, hogy Trianon tanulmányozása utat mutat a továbbiakra nézve a
hasonló hibák elkerülésére.
A konferencia egyik érdekes színfoltja volt a Simon – Benedek Zsuzsa által szervezett
Erdélyi Találkozó. A szervező közgazdász és a Bocskai Rádió volt munkatársa és a Magyar
Társaság Tisztikarának tagja.
Meghívottja volt Jártó-Kocsis Emőke, a Kőrösi Csoma Sándor Program 2019 – es
képviselője.
Ő egy a szórványban élő magyar fiatal szemszögéből mutatta be a Trianoni Diktátum
következményeit, a túlélést, a megújulást és a magyar összetartozást. Előadásának címe:
„Erdély szívétől Nyugateurópán át Amerikáig”. Az előadó saját megéléseivel illusztrálta a
kisebbségi élet megtapasztalásait, a hatalom önkényeskedéseit és az emberi összefogást.
A találkozót Simon – Benedek Zsuzsa erdélyi kóstolója zárta.
Az Irodalmi és Művész estet egy koktélparti előzte meg, mely lehetőséget adott az
ismerkedésre. Ezután következett Jancsó Dóra, a Miskolci Nemzeti Szinház, valamint Jenei
Gábor, a Magyar Állami Operaház és a Madách Szinház színművészeinek a tartalmas és szórakoztató előadása. A művészek hazafias dalokat, nótákat, valamint a témához tartozó
versrészleteket adtak elő nagy beleéléssel, majd a legszebb és legnépszerűbb operett dallamok
kerültek műsorra.
Mindezt még tarkította a fiatalok és gyerekek szavalata.
A konferencia második napja: 2019 november 30, szombat
A megnyitót dr. Nádas János elnök tartotta egy rövid bevezetővel.
Az előadássorozatot Somogyi Ferenc, a 14- es Görgey Artúr Cserkészcsapat
kiscserkész rajvezetője nyitotta meg. Előadásának címe: „24. Magyar Dzsembori csapat
élményei”.
Az említett élményeket a magyar kontingens tagjaként a Nyugat Virginiában megtartott 24.
cserkész világtalálkozón szerezte, ahol anyaországi barátokat szerzett, cserkészmúzeumokat
látogatott és felmérte az informatikai tudás fontosságát.
Szentesi Zöldi László „A bennünk élő Trianon” – ról beszélt. Előadása kitér arra a
kérdésre, hogy majd száz évvel Trianon után tehetünk -e valamit érdemben a helyzet
javításáért. Elmondása szerint az autonómia nagyon szép gondolat, de jelenleg nincs rá
kivitelezési mód. Rendkívül fontosnak látja a parlamenti képviseletet az illető országban a
kisebbség részéről. Beszélt a diplomáciai sikerekről Szerbia fele, valamint azon
tárgyalásokról, melyek nyomán lehetőség kínálkozik a NATO segítségével visszaszerezni az
anyanyelv használat jogát Kárpátalján. Erdélyben a falvak fele irányulást és a faluközösségek
újra szerveződését látja elérhetőnek.
„A bennünk élő Trianont akkor tudjuk ledönteni, ha minden magyart egyenlőnek tartunk.” –
mondta végezetül.
A gyermekprogram témája volt: Barangolás a Kárpátmedence magyar tájain. Ez 5 –
12 éves korosztálynak szólt, egy interaktív népmesei foglalkozás keretében. A feldolgozott
mese alapjául szolgált „A papucsszaggató királykisasszonyok”. Ez magába foglalt több
elemet a népi kultúrából, például kézművesség, néptánc, népdal. Rendezője Kiss Katalin, a
foglalkozásokat vezették: Nádas Nagy Katalin, Jártó-Kocsis Emőke, Szabó Péter Bertalan,
Patarica Edwin.
Bede Fazekas Zsolt a Torontói Független Magyar Rádió főszerkesztője, a Paraméter
Klub egyik alapítója, a Pannónia magyar könyvesbolt tulajdonosa következett. Előadásának
címe: „Lenni vagy nem lenni – Magyar kultúra a nyugati diaszpórában”.
Előadásában felsorolja a régi diaszpóra kulturális megvalósításait és felhívja a figyelmet az
érdektelenség veszélyére, ami a kultúra és ezzel együtt az identitás elvesztéséhez vezethet.
Javasolja, hogy a Magyar Házak élére fizetett alkalmazottként szakértő vezetőt nevezzenek ki,
aki ismeri a kulturális értékeket és menedzselni tudja a helyzetet.
Dr. Bencsik Zita, a Chicago-i Magyar Konzulátus Főkonzulasszonya, jogász, német
nyelvész a következő címmel tartott optimista kicsengésű előadást „Nemzeti tragédiából a
nemzeti összetartozás ünnepe”. Kiemeli a Trianont megelőző állapotok szociális hátterét és
ezzel ráirányítja a figyelmet az apró, de fontos részletekre. Ebből az új szemszögből vizsgálva
egy teljesebb képet kapunk Trianonról és lehetőségünk nyílik a jövőben elkerülni a hasonló
helyzeteket. Az előadó szerint ez egy döntő lépést jelent a nemzeti összefogás megvalósítása
fele.
Az ünnepi szónok, a díszvendég Német Zsolt elnök volt, az Országgyűlés Külügyi
Bizottságának Elnöke. Előadásának címe: „Különös házasság – a magyar külpolitika és
nemzetpolitika 30 éve”.
Elmondása szerint a nemzetpolitika az utóbbi 30 évben fejlődött ki és az összmagyarságot
érintő kérdésekkel foglalkozik. Kielemezte, hogy a határokat átívelő nemzetegyesítés
politikájában hól tartunk most. Beszélt az együtt elért eddigi eredményekről, például a Bős-
Nagymarosi kérdésről, az 1988 – as Románia-i falurombolás elleni tüntetés eredményéről.
Megerősítette, hogy Magyarország felelősséget vállal az összmagyarságért és amennyiben
lehetséges, hathatósan támogatja a kisebbségi önkormányzatokat. Beszélt a Délvidéken
megvalósult kulturális autonómiáról és a kettős állampolgárság jelentőségéről.
Az előadást megelőzte egy ünnepi ebéd, ahol asztali áldást mondott Nt. Dr. László Imre, a
Clevelandi Nyugati Református Egyház lelkipásztora.
Folytatásként három egyidejűleg zajló program közül lehetett választani:
- Trianon Rockopera, mely egy filmvetítést foglalt magába, az Esztrad színház
által megrendezett darabból. - Kerekasztal beszélgetés, amely Bede Fazekas Zsolt előadásához kapcsolódott.
- A Szent László Rend évi közgyűlése Falk Viktor törzsszéktartó helyettes
főkapitány elnökletével, amelyen előadott Dr. Kerekes Judit New York-i
egyetemi tanár.
Dr. Szentkirályi Endre az Egyesült Magyar Egyletek választott elnöke, irodalmár és
irodalomtudós beszéde a következő volt: „Cleveland magyarjai hogyan emlékeztek meg
Trianonról? Szociológiai és irodalmi áttekintés és diaszpóra újságcikkek tükrében”.
Ismertette a bevándorlási hullámokat, a hagyományokat, a diaszpóra összetételének
változását. Részletesen kitért a tavaszi, nyári, őszi és téli rendhagyó rendezvényekre, cserkész
akciókra. Felvázolta, hogy hány személy látogatja átlagban az istentiszteleteket, hány a
rendezvényeket. Beszélt arról, hogy az Egyesült Magyar Egyletek egy ernyőszervezet, mely
13 magyar szervezetet foglal magába, hogy van múzeum, könyvtár, három helyi újság és két
helyi rádió. Említette a három könyvét is, melyek közül az utolsó interjúkat tartalmaz azzal
kapcsolatosan, hogy ki miért tanul meg a diaszpórában magyarul beszélni.
Ezt az átfogó képet vetítés tarkította a város múltjáról, fejlődéséről.
A konferencia a zárónyilatkozattal és a himnusz eléneklésével fejeződött be.
Következett a díszvacsora és magyar bál, melyen köszöntőt mondott Dr. Nádas János
elnök és Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, asztali áldást mondott
Ft. Mezei András atya a Clevelandi Szt. Imre és Szt. Erzsébet templomok plébánosa.
A vacsora elött Jártó-Kocsis Emőke énekművész, ősi székely himnuszt és egy hazafias jellegű
dalt adott elő.
Az est folyamán kihirdették az Árpád érem idei kitüntetettjét és a Dr. Ladányi Imre
Alapítvány művészeti pályázatának nyerteseit.
Az est folyamán a házigazda szerepét Nádas Nagy Katalin és Nádas Zsolt látta el.
Fellépett a Clevelandi Magyar Cserkész Regös Együttes, valamint Jancsó Dóra és Jenei Gábor
művészek.
Az élő zenét a Harmónia Zenekar biztosította Walt Mahovlich vezetésével.
Összességében tekintve a Magyar Társaság szervező bizottsága és a clevelandi magyar
közösség egy rendkívül sikeres rendezvényt tudhat maga mögött, amely méltó folytatása a
mára már hagyományossá vált eseménynek. Egyúttal újabb lendületet adott a következő
jubiláló év programjainak megszervezéséhez.
A rendezvény megvalósulásálához hozzájárult a Magyar Kormány, a
Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap.
Cleveland, 2019.12.04
Jártó-Kocsis Emőke
Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas
